
2025. október 1-2-án immár harmadik alkalommal gyűlt össze a hálózatüzemeltetői szakma a HUNOG-on, az egyetlen magyar NOG (Network Operator Group) konferencián. A HUNOG_3-on minden emelkedett – a hangulat mellett a résztvevők létszáma, és a tengerszint feletti magasság is, ugyanis a rendezvény ismét kinőtte magát, így az idei helyszínt a Mátra tetején a Hotel Ózon & Luxury Villas **** superior adta, így a résztvevők két előadás között az körülöttük elterülő őszi tájat nézve beszélgethettek.
A rendezvényt idén is az ISZT (Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület) az internetszolgáltatók szakmai szövetsége, az ISZT Nonprofit Kft., a legfelső szintű .HU névtérhez tartozó domain nevek Nyilvántartója és kezelője, a kapcsolódó műszaki infrastruktúra működtetője, valamint a BIX, a Budapest Internet Exchange szervezte.
Nyitóbeszédében Miszori Attila, az ISZT elnöke hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja már nem a létszám hajszolása, hanem a szakmai mondanivaló elmélyítése. Idén 280 résztvevő és 124 cég vett részt a konferencián, és nem kevesebb, mint 12 országból érkeztek támogatók és előadók, emellett 8 egyetemről csatlakoztak diákok és előadók. Miszori kiemelte a konferencia szakmai programját összeállító Program Committee munkáját, akiknek köszönhetően az előadások a szlogennek megfelelően – hálózatokról, mellébeszélés nélkül – tükrözik a szigorú szakmai hozzáállást.
A moderátori szerepet idén is Dr. Varga Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője kapta.
Angelus Barbara (.HU Nyilvántartó) köszöntőjében a közösségépítésre helyezte a hangsúlyt mint cél. Szerinte a konferencia valódi tartalmát a résztvevők adják: most van itt az ideje, hogy a nevekhez és e-mail-címekhez arcok és kapcsolatok társuljanak. Megemlítette azt is, hogy idén a konferencia második napján már külön regisztrátori szekcióra várták a domainregisztrátorokat, ahová négy szomszédos ország, a szlovák, cseh, szerb és román nyilvántartók képviselői is elfogadták a meghívást hogy megosszák tapasztalataikat.
A technikai blokkot Laky István (Juniper Networks) nyitotta, aki az AI adatközponti infrastruktúra gyakorlati kihívásairól beszélt. Kiemelte, hogy nem jövőbeli víziókról van szó: az optimalizálás, a skálázhatóság és az Ethernet-alapú szabványos megoldások ma, a gyakorlatban formálják az adatközpontokat.
Ács Gergely (BME CrySyS Lab) a nyelvi modellek és agentek sebezhetőségeinek világába vitt le: prompt injection, jailbreaking, többnyelvű támadások és a védekezési módszerek folyamatos fegyverkezési versenye. Különösen érdekes volt a Google Gemini elleni „Calendar attack” példája, ami jól mutatta, milyen banális csatornákon lehet súlyos támadásokat végrehajtani.
Rigó Ernő (HunCERT / HUN-REN / SZTAKI) a föderatív biztonsági műveleti központok nyílt forrású alapokon történő építését mutatta be, gyakorlati, moduláris megközelítéssel. Célja, hogy a kisebb szervezetek számára is fenntartható, közösségi együttműködésen alapuló incidenskezelés jöhessen létre.
A blokkot Matek Kamilló (Gammaorg) zárta, nyers őszinteséggel beszélve az eszközökben megbújó sebezhetőségek valóságáról. Szerinte a biztonság nem állapot, hanem folyamat, és gyakran már a dobozból kivéve is látható, hol vannak a repedések — ha valaki hajlandó tényleg megnézni.
A plenáris előadásokkal párhuzamosan a Hidas teremben a Tech Demo Xperience keretében interaktív bemutatókon mélyülhettek el az érdeklődők a gyakorlati megoldásokban. Dr. Kilbertus Viktor (TP-Link Networks Hungary) a távmenedzselt kamerarendszerek és szolgáltatói felügyeleti platformok működését mutatta be, Bibity Zoltán (Arista Networks) az Arista CloudVision menedzsment- és automatizációs eszközeit, valós idejű telemetriával, míg Dr. Vécsey Richárd Ádám a nagy nyelvi modellek gyakorlati alkalmazásait ismertette, így a résztvevők egyszerre kaptak betekintést hálózati üzemeltetésbe, felhőmenedzsmentbe és mesterséges intelligenciába.
A kiberbiztonsági panelen Matek Kamilló (Gammaorg), Prof. Dr. Kovács László (NKE), Marsi Tamás (NBSZ NKI) és Seprényi Zoltán (CETIN) beszélgetett arról, hogyan lehet lépést tartani a támadások gyorsuló világával. A kiindulópont lehangolóan egyszerű volt: Magyarországon sokszor még az alapvető riasztásokat sem olvassák el, a rendszerek karbantartása pedig gyakran elmarad. Seprényi emlékeztetett, hogy a védelem nem futurisztikus eszközökkel kezdődik, hanem a régi, jól bevált alapelvek követésével: ha a biztonsági réseket sem zárjuk be, akkor felesleges minden további bűvészkedés.
A beszélgetés fókuszába gyorsan az AI került, ami egyszerre hoz új lehetőségeket és teremt friss sebezhetőségeket. Matek szerint az új rendszerek „játszótérré” váltak a támadók számára, mert a fejlesztések gyorsak, a védekezés viszont lassú. Marsi rámutatott, hogy az AI megjelenése a támadói oldalon drasztikusan csökkentette a szükséges tudásszintet, miközben a védőknek egyre bonyolultabb helyzetekkel kell szembenézniük. Kovács hozzátette: a legtöbb támadás nem zseniális hackkel indul, hanem egyszerű feltérképezéssel, a legkönnyebben kihasználható emberi célpontok keresésével.
A közös nevező világos volt: a biztonság alapja a tudatos szervezeti kultúra, a szabályozás és az oktatás. Marsi szerint a kiberbiztonság bizalmon alapuló közösségi tevékenység, mégis, Magyarországon alig osztanak meg incidenseket, így a tanulságok gyakran el sem jutnak másokhoz. Kovács szerint az AI a jövőben fontos eszköz lehet a védekezésben is, de ehhez időt és türelmet kell szánni a szervezetek felkészítésére. Addig is legalább az alapokat kellene rendbe tenni: zárjuk be végre az ajtókat.
Az adatközpontok és optikai hálózatok szekciója a nap egyik legtechnikásabb blokkja volt, de a szakmai mélység itt sem ment a lendület rovására. Rétsán Dániel (Magyar Telekom) az adatközponti hálózatok előtt álló kettős kihívásról beszélt: egyszerűsíteni kell a struktúrákat, miközben a fenntarthatósági szempontok egyre hangsúlyosabbak. Az új optikai technológiák épp ebben segítenek, hiszen nagyobb kapacitást és kevesebb energiafelhasználást kínálnak, miközben csökkentik a hálózatok komplexitását. Ez nem csak műszaki, hanem stratégiai kérdés is: a hálózati architektúrák jövője az egyszerűségben és a hatékonyságban van.
Thomas Weible (Flexoptix) az extrém nagysebességű adatátvitel megbízhatóságát boncolgatta, egészen 800G-ig. Ez a tempó már messze túlmutat a jelenlegi mainstream megoldásokon, így az előadás lényegében egy pillantás volt a közeljövőbe. A nagy kapacitás ugyan ígéretes, de a stabilitás és a hibakezelés egyre érzékenyebb tényezővé válik: a legkisebb zavar is aránytalanul nagy hatással lehet a rendszer egészére.
A blokk zárásaként Gidófalvy Gordon (Nokia) a Containerlab alapú modern hálózati laborok lehetőségeit mutatta be, majd Tóthfalusi Tamás (AITIA) a kollektív intelligencia-alapú hálózatelemzésről beszélt, amely lehetővé teszi, hogy valós időben, kvázi párbeszédszerűen elemezzük az 5G hálózatokat. A két előadás szépen kijelölte a trendet: az infrastruktúra nemcsak gyorsabb és zöldebb lesz, hanem rugalmasabb és interaktívabb is, ahol az ember és a hálózat közötti határ fokozatosan elmosódik.
A napot jó hangulatú közös vacsora zárta, kvízzel, ajándékokkal és pálinkakóstolóval, aminek sikerét jól mutatták az egymást rég nem látott partnerek, kollégák hajnalba nyúló beszélgetései.
A második nap külön szekciót kaptak a .HU regisztrátorok. Bodor Csaba (ISZT Nonprofit Zrt., ügyvezető igazgató) nyitóelőadásában a .hu tartománnyal kapcsolatos frissítéseket és terveket foglalta össze.
Bodor kiemelte, hogy az elmúlt években a fókuszt a régi domainregisztrációs (DRR) rendszerről az új, ngDRR-re való átállás kötötte le, ám az ez idő alatt összegyűjtött regisztrátori és domainhasználói igényeket mára jól dokumentált „ötlettár” őrzi, amely most stratégiai alapanyaggá válhat.
Ennek megfelelően a Nyilvántartó hároméves stratégiájának kidolgozása is új szakaszba lép. A legutóbbi közgyűlésen elfogadott Küldetésdokumentum adja a keretet, de a stratégia véglegesítésébe aktívan bevonják a regisztrátorokat is: nemcsak véleményezhetik a célokat, hanem konkrét javaslatokat tehetnek és szavazhatnak is arról, milyen irányba fejlődjön a .hu ökoszisztéma. Mindez világosan mutatja, hogy a Nyilvántartó a jövőben is partnerségre épít, nem pusztán szabályozói szerepre.
A regisztrátori szekció előadásai gyors egymásutánban villantották fel a régió tapasztalatait. Peter Biro (SK-NIC, .sk) a szlovák domainregisztrációs rendszer ügyfélszolgálati és CSR-kezdeményezéseiből hozott inspiráló példákat, megmutatva, hogyan lehet a TLD-kezelésen túl közösséget is építeni. Zdeněk Brůna (CZ-NIC, .cz) a cseh domainaukciós modell gyakorlati működésébe engedett betekintést, amely náluk a felszabaduló domainek átlátható és hatékony újraelosztását segíti. A technikai frontot Lajber Zoltán (.HU Nyilvántartó) és Csillag Tamás (PCH – .HU Nyilvántartó) zárták, DNSSEC-ről szóló előadásukkal, kiemelve a biztonsági protokoll hazai helyzetét és az aktuális kihívásokat.
Az ezt követő panelbeszélgetés valódi újdonság volt itthon: először ültek egy asztalhoz a régió öt Nyilvántartójának képviselői, hogy a NIS2 bevezetés tapasztalatait osszák meg egymással. A beszélgetésből jól kirajzolódott, mennyire eltérő helyzetben vannak: Szlovákiában például gyakorlatilag egyik napról a másikra kellett átállni az új szabályozásra, míg Szerbia (mivel nem EU-tag) hosszabb felkészülési idővel dolgozhat, és tanulhat mások példájából. Romániában néhány hét alatt megoldották a szükséges változtatásokat, Csehországban viszont szintén szoros határidőkkel küzdenek.
A beszélgetés kifejezetten élénk volt, különösen a kapcsolattartók verifikációjának kérdésében, ahol minden ország más módszert alkalmaz. A panel jó példája annak, mennyire értékes, ha a régió szereplői nem csak egymás mellett, hanem egymással beszélgetnek.
A plenáris teremben eközben a reggel a hozzáférési technológiáké és a hálózati hibakeresésé volt a főszerep, ráadásul kifejezetten széles technológiai spektrumon. Ivo Lansky (Tarana Wireless) Magyarország digitális szakadékának áthidalásáról beszélt, hangsúlyozva, hogy a valódi előrelépéshez technológiasemleges szélessáv-politikákra lenne szükség — nem a „kedvenc megoldások” erőltetésére, hanem a legjobban működő infrastruktúrák támogatására.
Jan Stejskal (VanCo.cz) a mikrohullámú technológiák gyakorlati alkalmazásait mutatta be, rávilágítva, hogy ezek még mindig komoly szerepet játszanak a hálózatépítésben, különösen nehezen beköthető területeken. Bátori István (Ericsson) a mobilhálózatok automatizálásáról, azon belül is az ORAN R1 interfészről beszélt, ami a jövő rádiós hálózatainak egyik kulcseleme lehet. A sort Czinkóczky András (Magyar Telekom) zárta, aki modellalapú hibakeresési módszereket mutatott be, betekintést adva abba, hogyan lehet a komplex távközlési hálózatokban gyorsabban és pontosabban problémát diagnosztizálni.
A mesterséges intelligencia és hálózatmenedzsment szekcióban három előadás mutatta be, hogyan formálja át az AI a technológiai infrastruktúrákat és a gondolkodásmódunkat. Gyires-Tóth Bálint (BME) a modern GPU infrastruktúrák világába kalauzolt, részletesen bemutatva, hogyan lehet hatékonyan skálázni a különféle AI-architektúrákat hardveres és szoftveres megoldások kombinálásával.
Putz Orsolya (BME) egy egészen más irányból közelített: az AI viselkedési és kognitív torzításait vizsgálta, vagyis azt, hogyan jelennek meg az emberi gondolkodás hibái a nagy nyelvi modellek működésében — és miért fontos ez, ha komolyan vesszük az AI-ra épülő rendszereket.
Végül Dr. Vécsey Richárd Ádám gyakorlati szemszögből beszélt az AI hálózatüzemeltetésben betöltött szerepéről. Rámutatott, hogy a technológia már most is komoly segítséget nyújt a hibadetektálásban, optimalizálásban és prediktív elemzésekben, de a valódi áttöréshez még kulturális és szervezeti alkalmazkodásra is szükség lesz.
A „DNS láthatatlan oldala” szekció a hálózatok működésének kevésbé látható, de kritikus rétegeire világított rá. Tomáš Hála (CZ-NIC) az energiatakarékos és költséghatékony DNS-üzemeltetés titkait mutatta be, Robert Kisteleki (RIPE NCC) pedig azt, hogyan lehet feltárni a problémás internetes események hátterét, amikor valami nem működik a hálózatban. Csillag Tamás (PCH – .HU Nyilvántartó) a .hu zónagenerálás és a DNSSEC signer fejlesztéseit ismertette, míg Lajber Zoltán (.HU Nyilvántartó) gyakorlati szempontból beszélt arról, hogyan érdemes és hogyan nem DNS-t üzemeltetni, gyakorlati tanácsokkal gazdagítva a hallgatóságot.
A mesterséges intelligencia és hálózatmenedzsment panelbeszélgetésén több nézőpontból is körbejárták, hogyan alakítja át az AI a munkafolyamatokat és az infrastruktúrát. Laky István (Juniper Networks) arra hívta fel a figyelmet, hogy az AI-t a legtöbb ügyfél nem létszámcsökkentésre, hanem a repetitív feladatok kiváltására használja — így a szakemberek értékesebb munkára tudnak fókuszálni, miközben a rendszerek stabilabban működnek.
Gaszmann György (CETIN Hungary) szerint a változás nemcsak technológiai, hanem gondolkodásbeli is: az AI-jal gyorsabban dolgoznak, és mélyebb összefüggéseket képesek felfedezni a hálózatokban. Dr. Harangi Balázs, a Debreceni Egyetem Informatikai karának tanszékvezető-helyettese, tudományos és pályázati dékánhelyettes a növekvő automatizációt emelte ki, ami felszabadítja az időt, és lehetővé teszi, hogy a csapatok a kisebb, finomhangolást igénylő problémákkal is foglalkozzanak.
A beszélgetés második felében a magyar AI-infrastruktúra került terítékre. Nabil Atiyeh (Rackforest) rámutatott, hogy a hazai technológiai fejlesztéseket jelenleg leginkább a költségek — energia, hűtés, GPU-k gyors avulása — korlátozzák. Gaszmann hozzátette: mire megjelenik az igény a valóban szuverén AI-megoldásokra, addigra az infrastruktúrának is készen kellene állnia, ami komoly stratégiai kihívás.
A HUNOG az első évben újdonság volt, ahol a szűk szakma jött össze, a második évben egy ambiciózus, növekvő konferencia, idénre viszont egy magabiztosan összeálló szakmai közeg, ahol sok résztvevő már a korábbi években kapott HUNOG-pólókban sétált, és a hotelben mindenhol élénk beszélgetések zajlottak. A szervezők mostanra nem csak remélik, tudják, hogy sikerült a szakmát, és talán még az ahhoz csak közelállókat is összehozni – és jövőre is ez lesz a cél a negyedik HUNOG konferencián, ahová újra várnak minden hálózatépítőt.
Angelus Barbara
ISZT Nonprofit Kft. – Marketing- és kommunikációs vezető
+36 30 950 7815 – angelus.barbara@domain.hu
Kerekes Karina
Goodevent Rendezvényszervező Kft.
+36 70 442 6061 – kerekes.karina@goodevent.hu